365 nap: május 2016

Sziasztok, sziasztok!

Jaj, de nagyon kellene tanulnom a holnapi jog zh-ra, de ilyenkor minden olyan érdekes. ( Állítom, hogy ilyen rend még sosem volt a szobámban, mint amilyen most van. Még a ruhák is katonás rendben sorakoznak a szekrényben, nincsenek üres flakonok, üvegek, minden tök rendezett. Na meg mondjuk takarítás után leültem enni, és még mindig azt csinálom, bár már hatvanhatszor elhűlt, de egye-fene.)

Van egy tök jó sztorim, amihez lehet belinkelem majd a Konyha együttes Kiskifli című számát, és ott is az a rész a legérdekesebb, hogy „ Nem vagyunk állatok!”

Két barátnőmmel elmentünk turizni itt Debrecenben. A debreceniek tudják, hogy hétfőnként a turi kedvelők Kánaánja a nagy Tesco mellett van. Na, mi is ott nézelődtünk, bár semmi jót nem találtunk, így kicsit csalódottan indultunk útnak. DE: Ahogyan ballagtunk a járdán, a Tesco hátsó részénél kiszúrtam három árválkodó kocsit. Leálltam, és ízlelgettem az ötletet. A lányok visszajöttek, kérdezték, hogy mi a baj, majd lazán rámutattam a kocsikra. Mind a ketten elvigyorodtak, és hogy még szebb legyen a történet inkább bementünk az áruházba, vettünk egy kocsit és a könyves sornál N. beleült a kocsiba. Mi, mintha mi sem lenne természetesebb toltuk őt végig a tömött sorokon az embereken át. Számtalan dolgozó, illetve biztonsági őr mellett mentünk el, akik csak egy mosollyal jutalmazták a produkciónkat. Egy idő után helyet cseréltünk, és engem már a kasszáig toltak a lányok, ahol még a kasszaszalagra is fel akartak ültetni.

Szegény srác! Annyira meglepődött, hogy még a kódját is elfelejtette, amivel be tudott lépni a rendszerbe. ( Mondjuk lehet, hogy azért, mert E. beszólt neki, hogy mi az, hogy egy ilyen szép lányt nem vesz észre?)

Utána persze mind a négyen nevettünk az egészen, a srác megköszönte, hogy bearanyoztuk a napját. E-en volt a sor, így ő is beült a járgányba, és kint is végig toltuk, ahol majdnem összeszedtünk egy helyes fiatalembert.

Hogy van-e tanulság? Nem tudom igazából. Ilyet ne csináljatok :D Viszont nagyon vicces volt, és nagyon élveztük a pillanatot. Ez a tipikus a legjobb barát nem engedi, hogy hülyeséget csinálj… Egyedül. Imádlak titeket, ha olvastok. J

Jaj, Teremtőm! Közeledik a vizsgaidőszak, tele vagyok zh-val meg határidőkkel, a középsulisok túl vannak a főtárgyakból az érettségin, és nekik itt van egy kis lazulási idő, míg elkezdenek készülni majd a szóbelikre.

Adok pár tippet, ami már tuti a könyökötökön jön ki, és ezer féle helyen olvashattok róluk.

Az első egyszerű dolog, hogy mellőzd a netet. Nem kell minden pillanatban csekkolni a FB profilodat, az Instagramot, bár tudom, hogy nagyon nehéz, és ilyenkor tök jól el lehet vele ütni az időt. Én is ezt csinálom, és nagyon erősen próbálkozom, de egy idő után fel sem tűnik, ha sikerült belemerülnöm egy-egy anyagrészbe, és sokkal jobb eredményeim lettek így.
Használj színeket! A színek jók! A színek szépek! A színek feldobják. Azért arra ügyelj, hogy a tételed nem egy felnőtt színező, vagy mandalás könyv!
Nekem sokszor segít a zene. Akusztikus dalok, szimfonikusok, stb.
A mini jegyzetek készítése is jó szokott lenni. Nem, nem a puskára gondolok, hanem rendes kis jegyzetre. Ha leírod a saját kezeddel a dolgokat sokkal jobban megmaradnak. Próbáljátok csak ki!